A Border Collie munkája
A terelőkutyákat munkaképességük alapján szelektálják tenyésztésre és egy terelőkutya fajtát a munkastílusa különbözteti meg a többi fajtától. Egy terelő fajta munkastílusát az határozza meg, hogy kialakulása során a farmereknek milyen igényei voltak, vagyis a kutyáknak milyen területen, milyen viszonyok között milyen feladatokat kellett ellátniuk.
A border collie a skóciai határvidékekről származik, abból az időből, amikor az ipari forradalom előtt Nagy-Britannia gazdagságát a gyapjú jelentette.
Mai formája kb. 100 évvel ezelőtt alakult ki, de őseinek története többszáz évre nyúlik vissza. Az idők során ezeket a kutyákat többféleképpen nevezték, pl. „dolgozó collie”, „régi típusú collie”, „farm collie” vagy „angol collie”. Először James Reid, az angliai International Sheepdog Society titkára nevezte őket „border collie”-nak 1915-ben.
James Hogg (1772-1835) a skót határvidéken élő juhász és költő írta:
„a terelőkutya nélkül Anglia és Skócia hegyes vidékei egy fillért sem érnének. Egy nyáj kezeléséhez és piacra hajtásához több emberre lenne szükség, mint amennyit a belőle származó profit el tudna tartani.”
A border collie tenyésztőket ekkoriban egyáltalán nem érdekelte a törzskönyv. A legjobb munkaképességű kutyákat tenyésztették tovább, a cél ezeknek a képességeknek a megőrzése és javítása volt. Nagyon büszkék voltak kutyáik képességeire, később ez vezetett a helyi terelőversenyek kialakulásához, majd végső soron ezek formalizált változatához, a hivatalos terelőversenyekhez, melyek közül az elsőt 1873-ban, Walesben rendezték meg.
A határvidékek durva éghajlata és egyenetlen, sziklás, szirtes terepviszonyai kis legelőkkel szívós, ellenálló, kitartó és merész kutyákat követeltek. Ezek között a viszonyok között a kisebb termetű, gyorsabb és fordulékonyabb kutyák bizonyultak a legjobbaknak. A fehér jegyek (a nyak körül, a mellkason, a lábakon és a farok végén) pedig a sötétben tették könnyebben észrevehetővé őket.
A border collie feladata az volt, hogy a birkákat begyűjtse a juhászhoz. Skóciában a birkák az év nagy részét a hegyi legelőkön szétszóródva töltötték, így a kutyának képesnek kellett lennie az egész nyájat körbefutni és összegyűjteni, majd a juhászhoz terelni.
Ezeknek a kutyáknak nagy távolságban, önállóan kellett dolgozniuk a gazda utasításai vagy segítsége nélkül. Egyedül kellett megoldaniuk különböző helyzeteket, ami önálló gondolkodást és kreativitást kívánt tőlük.
A border collie egyedülálló munkastílusához hozzátartozik átható, erős tekintete és lapuló mozgása. Ez a kutya lapulva – ragadozó módjára - közelíti meg a birkákat, miközben a szemével, nézésének erejével tartja kontroll alatt őket. Egy „erős szemű” kutya munkája során egy pillanatra sem veszi le a szemét a birkákról, ami egyben fantasztikus koncentrációs készségét is mutatja.
A border collie jellegzetes munkastílusával és csodálatos intelligenciájával méltán vált a világ legjobb terelőkutyájává.